22 éve vagyok immunbeteg, rendszeresen járok az immunológiára gondozásra. Bár azt meg kell mondanom, hogy a gyógyszereket nem szedem be. Amikor először felírták azt a nagy táska gyógyszert, akkor meg is mondtam a doktornőnek, hogy csak nem gondolják azt, hogy ezt én mind megeszem? Aztán ma be kellett mennem, mert elkészültek a véreredményeim, erre mindig sokat kell várni. Azt kérdezte tőlem az előbb a doktornő: „XY néni! Hát maga mit csinált magával?” Először nem tudtam mire gondol, aztán megmutatta a papíromat. Az az eltérés, ami mindig szokott lenni, most nem mutatkozott. Mit csináltam volna, hát én nem csináltam semmit! Mit mondhattam volna a doktornőnek? Én addig nem mondok neki semmit, amíg magával nem beszéltem!
Megnyugtattam a nénit, hogy nem történt semmi baj, és legközelebb, ha a doktornő érdeklődik, akkor mondja neki nyugodtan, hogy kipróbált egy alternatív terápiát egy természetgyógyász segítségével. Ez a válasz nagyon megnyugtatta, hiszen mond is valami magyarázatot, meg nem is. Ha a doktornőt az is érdekli, hogy mi volt ez a terápia, és ki ajánlotta, akkor nyugodtan meséljen neki a mi kis Klubunkról és az Energy készítményekről. Most azonban lássuk csak, hogyan is kezdődött ez a történet. Az immunbetegséget 1991-ben diagnosztizálták, amikor a néni rosszul lett, és kórházba került. Erős verejtékezés, dagadás/vizesedés és sápadtság jellemezte az akkori állapotát. Alapvetően szteroidos kezelést javasoltak az orvosok. Vérképe az Se C3 és C4-es faktornál mutatott eltérést. A gyógyszerek nagy részét önhatalmúlag nem szedte be, ennek ellenére az állapota tartható volt a 22 év alatt. A nyár elején a lánya hozta el hozzám egy kórházi kezelést követően. Én akkor alapvetően a vastagbél, vékonybél, gyomor és pajzsmirigy területén érzékeltem gyulladást és fertőzést. A paraziták kiirtására Lapacho teát és Peralgin kapszulát kapott a néni. 37 napig szedettem vele este 2 szem Peralgint, és kértem, hogy igyon napi 8 dl-t a teából. A kúra után sajnos nem jött vissza hozzám, amiért kicsit meg is szidtam, de akkor a vérvétel már megtörtént. Annak ellenére javult a vérkép, hogy én még utána is érzékeltem parazita terhelést a szervezetben, és újabb kúrát írtam elő. Azóta is mondja a néni, hogy érzi, neki milyen jó ez a Lapacho tea. Sokan panaszkodnak a teákra, hogy nem tudják meginni, mert rossz az íze, vagy nem tudnak ekkora mennyiséget elfogyasztani. Elkészítésük sem egyszerű, az adagolás meghatározása is talán kicsit bonyolult. nehezen tudjuk a testsúly kilogrammonkénti pár grammot kimérni, hiszen egy háztartás alapvetően nincs erre felkészülve. Pedig a teákkal tudjuk a legkíméletesebben visszafordítani a folyamatokat, s ez egy hosszan tartó vagy súlyos betegség esetén szükséges is. Én először csak teáztatom a betegeket, főleg az időseket. Amit egy teával is meg lehet oldani, arra nem kell erősebb szer. Egyébként is nagyon magas a teák rezgésszáma, vagyis sokat tudnak emelni a beteg szervezetre jellemző alacsony rezgésszámon, ezért erősen relatív, hogy mit tartunk erős készítménynek, és ebből a szempontból védelmembe veszem a teákat. Szerencsére sok, igen hatásos tea kapható az Energy-ben, így mindig tudok választani valamit az adott problémához. Az adagolást is személyre szabottan határozom meg, nem grammban, hanem például úgy, hogy egy csapott kávéskanálnyit tegyen a vízbe. A kellemetlen ízhatás eredhet ugyanis túladagolásból vagy túlfőzésből. Előfordult már, hogy azért kerestek meg, mert rosszul lettek a Smilax teától. Émelygésre, hányingerre panaszkodtak, és hogy szappanos az íze. Az 1 liter vízhez 1 evőkanál füvet tettek, pedig csak teáskanálnyi kell. Akkor is, ha ez kevésnek tűnik. Ügyeljünk a tea pontos elkészítésére. Ha reggel erre nincs idő, akkor inkább este készítsük el a másnapi adagot.
Természetesen az immunbetegség, mint kórkép, több féle tünet együttessel is kialakulhat, és sok féle oka lehet. Az alkalmazott terápia mindig oki kezelés, tehát személyre szabott, így senki ne tekintse általános receptnek a fentieket.